A stresszkezelés áttekintése
Csak miután azonosítottad, hogy a stressz milyen módon és mértékben hat rád, leszel képes a stresszt a megfelelő módon kezelni. Figyelembe kell venni a stressz mértékét és annak kifejeződését. Vannak, akik "felpörögnek" és nem tudnak megnyugodni, míg mások depressziósak és érzéketlenek. Egyesek inkább a testrendszereken belül és a testi érzésekre vannak hatással, míg mások inkább érzelmileg vagy az elmében, a gondolatokban és a koncentrációban érzik magukat érintettnek.
Ha egy pillanatra megnézzük a stresszkezelési táblázatot, az nem azt jelenti, hogy mindent meg kell tennünk, hanem azt, hogy ott kezdjük, ahol a leglogikusabbnak és kezelhetőnek érezzük az adott stresszállapotunkkal kapcsolatban.
Minden ember egy egymással összekapcsolt testrendszerből áll, ami azt jelenti, hogy ha a rendszer egyik részén erőfeszítést teszünk, az a rendszer többi részét is érinti. Ezért alkalmazzuk a stresszkezelést ott, ahol a legkisebb erőfeszítésnek valószínűleg a legnagyobb hatása van.
A legfontosabb dolog most van: Egyszerre csak egy dolog, és annak elfogadása, hogy nehéz lehet megváltoztatni a régi szokásokat. Időbe (és ismétlésbe) telik, és nagyfokú öngondoskodásra, befogadásra és türelemre feltétlenül szükség van!
A következőkben arra kérjük, hogy a "Stresszkezelés" lap kitöltésével kezdje. Az alábbiakban pontról pontra leírjuk, hogyan kell kitölteni a feladatlapot. A feladatlapot innen töltheti le:
1. Elhelyezkedés a stressz kontinuumon
Próbáld meg először felmérni, hogy hol helyezkedik el a stressz kontinuumán az egészségtől a betegségig. Mennyire vagy stresszes? Olyan mértékben stresszelsz, hogy még megvan a szabad akaratod, vagy már annyira elmentél, hogy valami radikális dolgot kell tenned a fordulathoz?
A stresszkezelés első számú szabálya, hogy ha erősen stresszes vagy, akkor - egy időre - távolítsd el a stresszforrást (ha lehetséges). Vagyis, ha elsősorban a munkaélet a "bűnös", akkor gyakran egy rövidebb-hosszabb ideig tartó betegszabadsággal végződik, egyszerűen azért, hogy megkapd a szükséges pihenést és időt, hogy magaddal foglalkozz, egyensúlyba kerülj és újra feltöltsd erőforrásait.
A betegszabadság azonban nem mindig szükséges vagy optimális. Ha pedig az elsődleges stresszor a fájdalom, amelyhez például egy rossz kapcsolat, gyerekek, ház és munka társul, amiről gondoskodni kell, akkor a helyzet némileg összetettebb.
2. Fizikai tünetek
Miután elhelyezted magad a kontinuumon, próbáld meg megjelölni, hogy mely testrendszerekben tapasztalod elsősorban a stresszt. Milyen testi tüneteket tapasztalsz? Fordíts különös figyelmet arra, hogy az izmaid általában feszültek-e, és hogy befolyásolja-e a légzésed. Mi a helyzet az alvással? Elég jól és eleget alszol?
3. Mentális tünetek
Tapasztalsz valamilyen mentális tünetet? Ezek közé tartozhatnak különösen memóriaproblémák, koncentrációs nehézségek, aggódás, önkritika vagy száguldó gondolatok.
4. Érzések
Próbáld meg azt is megjegyezni, hogy mely érzelmek a legdominánsabbak a nap folyamán. Örömöt és kíváncsiságot érzel, vagy hirtelen dühös és ingerlékeny leszel? Lehet, hogy depressziósnak és szomorúnak is érzed magad, vagy inkább "zsibbadtnak" vagy "érzelemmentesnek" érzed magad.
5. Cselekvések, viselkedések és "tennivalók"
Próbálj meg elgondolkodni azon, hogy mennyi "tennivalót" iktatsz be a mindennapi életedbe (cselekvések). Egy "human doing", azaz egy emberi robot lettél, akinek mindig a lehető leghatékonyabbnak kell lennie? Emlékszel a minőségi szünetekre? Vagy túl sok órát töltesz egy vagy több képernyő előtt?
Próbálj meg elgondolkodni az életmódodon. Milyen az étrended? Dohányzol? Milyenek az alkoholfogyasztási szokásaid az élénkítőszerek, például az alkohol, a kávé és a cukros italok tekintetében? Mozogsz-e megfelelő mennyiségben és megfelelő hatásfokkal? Milyen egyéb tevékenységek váltják ki a fizikai és mentális tüneteket és negatív érzelmeket?
