Stresszkezelés a légzéssel
A stresszkezelés másik fontos része a légzésre való összpontosítás. Ezért a légzést és azt, hogy hogyan használhatod a légzést a stresszkezelésre, az alábbiakban részletesebben tárgyaljuk.
A lélegzet
A jól működő és normális légzés lényege nagyon egyszerű: a belégzés során bevitt oxigén optimális felhasználása és a kilégzés során a szén-dioxid optimális kiválasztása. Ezenkívül a légzés közvetlen kulcs a vegetatív idegrendszer befolyásolásához, amely szabályozza a vérnyomást, a szívritmust és a hormonális egyensúlyt a szervezetben.
A légzés az élet teljes alapja. Ez a híd a test és az elme, a tudatos és a tudattalan között. Ez a legjobb eszköz a test, a gondolatok és az érzelmek szabályozására.
A légzés fejlesztése - és a légzés tudatosítása - szintén az elmélyült tudatosság és meditációs gyakorlat egyik legfontosabb kulcsa. A légzéstechnikák segítenek a mentális összpontosításban, és a jóga hagyományában a meditáció gyakorlásának alapvető előkészítője és segítője.
Test és elme összekapcsolása
A légzés a test és az elme közötti kapcsolat legtisztább pontja. A légzés tükrözi az elme tevékenységét; minden érzelem és tudatállapot tükröződik a légzésben. Példaként a szorongás azonnal beáll, mint egy visszatartott lélegzet, korlátozott lehetőséggel a kilégzésre. A harag gyorsabb és szaggatottabb, visszatartott lélegzetet eredményez. Az öröm - és különösen a nevetés - tökéletes lélegzetet ad, amikor teljesen megtöltjük a tüdőnket - és teljesen kilélegzünk. Különösen akkor, amikor majdnem megfulladunk a nevetéstől, a hasüreg összehúzódik, és a tüdő teljesen kiürül. Az alvó embernek mélyebb a légzése, enyhe sziszegéssel a torkában. Azt, hogy az illető milyen mélyen alszik, meg lehet állapítani pusztán a légzésének hallgatásából. Amikor az elme nagyon aktív, és a gondolatok száguldoznak, a légzés felgyorsul, és fordítva.
A légzés az idegrendszer aktivitását is befolyásolhatja. Ismert például, hogy a hosszú és nyugodt kilégzés a vagus-idegen keresztül aktiválhatja a paraszimpatikus idegrendszert, vagyis az idegrendszer azon részét, amely segít megnyugtatni a testet, és biztosítja, hogy az visszatérjen természetes egyensúlyába. Más szóval, a légzéssel befolyásolhatjuk az idegrendszert és csökkenthetjük a stresszt!
A legtöbb ember megfigyeli, hogyan változik a légzésük a mindfulness meditáció során. Általában a lassabb légzés irányába, de ha sok stressz oldódik, a sebesség is növekedhet. Ha azt tapasztaljuk, hogy a test hirtelen mélyen belélegzik, miután a légzés egy ideig megállt, az annak a jele lehet, hogy "a résben" vagyunk.
A légzés tudatosságának fejlesztése és a légzés fejlesztése az egyik legfontosabb kulcsa az elmélyült meditációs gyakorlatnak és általában a jólétnek. Emellett számos meditációs technika is létezik, amelyek a légzésen alapulnak.
Normál légzés
A normál légzés a kisgyermekek és az állatok automatikusan végzik, de a legtöbb fiatal és felnőtt legtöbbször csak sekélyen lélegzik. A feszültség, a stressz és az érzelmi állapotok "megülhetnek" a testben, és úgy korlátozhatják a légzést, hogy ritkán lélegzünk normálisan. Ezért szükség lehet a normális légzés tudatos gyakorlására, hogy az újra szokássá váljon a szervezetben.
Mély légzés
A teljes és mély légzést, más néven tökéletes légzést fontos naponta többször is elvégezni, hogy a tüdő teljesen kiürüljön a "régi levegőtől", és új, friss levegő áramolhasson be. Ez általában egy órán belül többször is megtörténik magától, de ha nyomás vagy stressz alatt vagyunk, akkor gátolhatjuk ezt a reflexet. Ezért, ha nem történik meg magától, fontos, hogy tudatosan, dedikált gyakorlatként végezzük.
A légzés más módjai
Számos dolgot tehetünk a légzésünk fejlesztése érdekében. Megoszthatjuk kitartó, erősítő, gyógyító vagy enyhítő légzésre, és specifikusabb légzéstechnikákat alkalmazhatunk testterápiásan az érzelmi felszabadulás érdekében.
Ezen a tanfolyamon azonban elsősorban a normál és mély légzésre fogunk összpontosítani.
A légzés tudatos önmegfigyelése
Amikor meditatív légzőgyakorlatokat végzünk, az egyik legfontosabb kulcs ahhoz, hogy tudatállapotunkat pontosan oda tudjuk mozgatni, ahová szeretnénk, a hasüreg feszültsége/lazítása és a vegetatív idegrendszer egyensúlya közötti kapcsolat ismerete.
Legyél tudatában annak, hogy belégzéskor aktiválod a szimpatikus idegrendszert, vagyis az idegrendszernek azt a részét, amely az energiát emeli. Kilégzéskor a paraszimpatikus idegrendszert aktiválod, ami az idegrendszernek azt a részét jelenti, amely nyugalmat és központosítást biztosít. Ezek az aktiválások a vagus idegen keresztül történnek.
Ha megtanultad, hogyan használd a légzéstechnikákat a paraszimpatikus idegrendszer aktiválására, bármikor nyugodtabb állapotba vezetheted magad, még akkor is, ha éjszaka fájdalomra, gondolattúltengésre vagy szívdobogásra ébredsz - és vissza akarsz aludni.
